Tömörkény István írásmővészetének szegedisége

Bogoly József Ágoston irodalomtörténész és kultúrakutató előadása
Az előadás témájáról: 
Tömörkény István (1866-1917) írásmővészetének újraértékelése időszerő feladat. Tömörkény István munkássága a szegedi kulturális örökségünk fontos része. Mővelődéstörténeti és néprajzi szempontból Tömörkény írásaiban a szegedi nagytáj jellege érzékelhető.  Az elmúlt idő szegedi kulisszái mögé tekinthetünk akkor, ha Tömörkény egykorú napilapokban megjelent tárcáit, novelláit és tudósításait olvassuk. Juhász Gyula írta Tömörkény utcája címő versében: „A hangja mint a távoli cimbalom, / Szívembe zöng nyugalmas biztatón . // Szemén megcsillan egy tisztább világ, / Mint jegenyéken túl a délibáb. // ó drága árnyék, holt, hő cimbora,  / Biztass, vezess és el ne hagyj soha!” Tömörkény társa tud lenni a mai szegedi embereknek, amikor írásmővészetével a Szegeden és környékén élt „célszörőszögényembör” életét eleveníti meg. Bogoly József Ágoston Kölcsey – éremmel kitüntetett irodalomtörténész előadásában Tömörkény István írásmővészetének szegediségét a Magyar Kultúra Napja előestéjén mai szemlélető újraértelmezéssel mutatja be.